5.-6. Fejezet

 

Apetite for Seduction

5. fejezet




                        Fordította: Tony

 

Myrnának komolyan el kellett gondolkodnia, hogy vesz egy nagyobb autót. A rózsaszín ’57-es Thunderbird nyitható tetejű kocsija nem volt kényelmes négy személynek. A pokolba, még háromnak sem. Brian, Trey és Sed egymáshoz szorulva ültek a fehér bőrülésen, Myrna pedig az ölükben, és betakarta őket a ruhája hatalmas szoknyájával. A szaténrétegek nem igazán illettek a brutális vegasi hőséghez. Még mindig nem volt kétsége, hogy nem ő választotta a ruhát – a ruha választotta őt –, így nem volt más választása, mint elfogadni, mint menyasszonyi ruhát. Pokolba a kényelemmel és a praktikussággal. Hozzá fog menni a kibaszott Brian Sinclair „Mester”-hez – nézete szerint a legnagyobb gitároshoz, aki valaha élt. Elhatározta, hogy gyönyörű lesz akkor is, ha hőgutát kap.

A kocsi lehúzódott az esküvői kápolna előtt, Jace Harley-ja dübörögve követte. Amíg a sorban ültek, és várták, hogy rájuk kerüljön a sor, Myrna az eljegyzési gyűrűjét babrálta. Megfogadta, hogy soha nem megy férjhez még egyszer. Hogy került ebbe a csapdába? Ó, istenem, hogy gondolta? Soha nem fog működni. Brian rocksztár, ő pedig egyetemi tanár. A világaik a spektrum két ellentétes végén voltak. Hogyan tudják megoldani, hogy együtt maradjanak, amikor olyan sok időt kell külön tölteniük?

Brian keze betakarta az övét, és megszorította. A lány a szemébe nézett, és a kétségei azonnal elpárologtak. Így szeretett bele. Pontosan így. A férfi csodálatos volt, ő pedig szerencsés, hogy nem adta fel. És meg fogják oldani, hogy működjön. Együtt. Ő sem fogja feladni, magukat, soha.

– Min gondolkodsz?

– Lebuktam.

– Én pedig nem tudok felállni! – szólalt meg Eric Jace motorjának hátuljáról, ami lustán terpeszkedett az autó utasoldalán.

– Eric, ugye nem kell betömnünk a szádat? – kérdezte Sed, és kinyúlt az autóból, hogy megragadja. Eric még időben hőkölt hátra.

– Van szájpeckem – mondta Jace. – De a buszban maradt.

Ha Myrna nem szerette volna ezeket a srácokat fogadott családjaként, már rég elagyabugyálta volna őket. – Srácok, a mai nap rólam szól – mondta –, úgyhogy fogjátok be!

Brian kuncogott, és az ajkához emelte a lány kezét. Megcsókolta az ujjperceit. – Ez az egyik ok, amiért tudtam, hogy el kell vennem téged feleségül.

– Mert rosszindulatú vagyok?

– Mert nem viselkedsz úgy a bandatagokkal, mintha rocksztárok lennének.

– Gonoszkodik velünk – mondta Trey.

– Állandóan – tette hozzá Sed.

– És én, egyedül, nagyon bírom – mondta Eric.

Az előttük levő autó elment, Brian pedig az ablakhoz húzódott. Jace az autó mellé járt a motorral, és leállította a motorját. Elvis Presley üdvözölte őket. Vagyis, egy egész jó hasonmás. Elvis lecsúsztatta a nagy, fehér keretes napszemüvegét az orrán, és hatalmas mosolyt villantott.

– Szóval, öö, üdv a Rock Kápolnában, bébi.

– Illik hozzánk – mondta Trey.

– Megvannak a papírok, bébi? Kell az engedély, hogy hivatalos legyen.

Brian Elvis kezébe nyomta a házassági engedélyt, amit reggel szereztek be a hivatalban. – A legjobban elköltött hatvan dolcsi – mondta.

Miközben Elvis a házassági engedéllyel foglalatoskodott, Brian felcsúszott a cabrio tetejére, így a lábai az első ülésen pihentek. Felhúzta Myrnát is, hogy az ölében üljön, az egyik erős karját köré fonva. A szabad kezével megfogta a kezét, szorosan tartotta. A lány a szemébe nézett, és Brian bátorító mosolyától az egész világ megolvadt. Tényleg megtörténik. Hozzámegy Brian Sinclairhez. A felesége lesz. Örökké. A mosolya olyan szélesre húzódott, hogy már fájt az arca.

– Ez a férfi a te hunka-hunka lángoló szerelmed? – kérdezte Elvis.

Myrna felnevetett. – Mondhatjuk.

– Ez a nő felráz téged? – kérdezte Elvis.

Brian vigyorgott. – Igen.

Elvis a Love Me Tender egy egész elfogadható előadásába fogott. Sed csatlakozott hozzá a második szólamban. Mire Elvis befejezte, az egész banda teli torokból énekelt, még Brian is. Myrna nem tudta abbahagyni a nevetést. Hány nő mondhatta el magáról, hogy Elvis és a Sinners együtt szerenádozott neki az esküvője napján? Csak ő. És bármilyen kellemetlen volt, a hajlandóságuk, hogy bolondot csináljanak magukból az ő kedvéért, az egész világot jelentette a számára. A dal végén Myrna megölelte Briant, és a fülébe súgta: – Istenem, annyira szeretlek… és a hülye bandádat is.

A férfi kacagott. – Az jó, mert egy életre hozzánk vagy kötve.

És bár az ötlet egykor halálra rémítette volna, hirtelen egy emberélet sem volt elég.

A lány felnézett Brian intenzív barna szemébe, a torka összeszorult az érzelmektől, a szemét csípték a könnyek.

– Megvan a fogadalmad, amit el akarsz mondani a bébidnek? – kérdezte Elvis.

A szavak úgy gördültek le Myrna ajkairól, mint a ledőlő dominók. A dolgok, amiket azóta félt megnevezni, érezni, mióta először találkozott Briannel, most egy érzelemhullámban bontakoztak ki.

– Nem tudom, honnan tudtad jobban, mint én, hogy mire van szükségem. Vagy miért nem mondtál le rólam. Nagy nagyon örülök, hogy nem tetted. Akkor is szerettél, amikor én nem akartam, hogy szeressenek. Felemeltél, amikor nem is tudtam, hogy lent vagyok. Annyit mindent adtál nekem, és én ostoba voltam elfogadni, túlságosan féltem rájönni, hogy szükségem van rád, és féltem elveszteni magam. Azt hittem, hogy attól, hogy szeretlek, gyengévé válok. Most már tudom, hogy a szerelem nem tesz gyengévé. Brian, erősebbé tesz. – A férfi kezét a mellkasára tette, a kalapáló szíve fölé. – Tudom, hogy többször megbántottalak, , és nem tudom, hogyan tegyen jóvá azon kívül, hogy szívemből bízom benned, és úgy szeretlek, ahogy megérdemled. Ezt fogadom. Fogadom, hogy szeretlek, és gyakran fogom mondani. Fogadom, hogy melletted maradok, nem számít, mit hoz a jövő. Hiszek benned. Bennünk. És azt is fogadom, hogy hű leszek – a szívem, az elmém, a testem és a lelkem –, és soha nem csallak meg Seddel.

Brian felnevetett, és megérintette az arcát. – Soha?

– Soha. Csak téged akarlak. Csak rád van szükségem. Mindig.

Myrna Trey felé fordult, aki úgy tűnt, eléggé émelyeg. Nem tudta eldönteni, hogy a fejsérülése, vagy a Briannek elmondott nyílt vallomása miatt.

– A gyűrű? – nyújtotta a kezét Trey felé. A férfi a kezébe ejtette Brian vastag platinakarikáját. Myrna megfogta Brian bal kezét, és a gyűrűsujjára csúsztatta a gyűrűt. – Ezzel a gyűrűvel magamhoz kötlek, mert nem vagyok hajlandó elereszteni.

Brian elvigyorodott, és elragadtatott tekintettel nézett fel az égre. Hogyan tudna egy nő ellenállni egy olyan férfinak, aki ennyire el volt ragadtatva szerelmének megnyilvánulásaitól? Brian évekkel ezelőtt megnősülhetett volna. Myrna magában köszönetet mondott Sed seggfejségéért, és hogy állandóan tönkretette Brian aktuális kapcsolatait. Fura módon jött Sednek eggyel. Vagy hússzal. Remélhetőleg egy nap majd viszonozhatja a szívességet, és segíthet neki megtalálni a nőt, aki igazán boldoggá teszi – olyan boldoggá, mint amilyen ő volt Briannel. Öregem, az lenne a nagy feladat.

Miközben a férfi szavaira várt, elnyomta magában a késztetést, hogy átölelje Briant. Nem akarta elvonni a figyelmét. Hallania kellett, mi van a szívében.

Brian megköszörülte a torkát, és Myrna állát bámulta. – Treynek igaza volt. Le kellett volna írnom.

– Bárcsak hallgattál volna rám, mi? – mondta Trey.

– Csak mondd el, mit érzel, bébi – bátorította Myrna, Brian füle mögé simította a haját, amíg fel nem nézett rá.

– Azt hiszem, jobb, ha megmutatom.

A lány lesütötte a szemét, hogy elrejtse a csalódottságát. Valószínűleg az sem segített, hogy a négy bandatag szemtanúja volt, ahogy hangot adott az érzelmeinek. Tudta, hogy a férfi szereti; ez elég volt neki. Akkor is elmondhatja neki, amikor kettesben lesznek.

Brian az álla alá nyúlt, és felemelte a fejét, hogy a szemébe nézzen.

– Azt hittem, tudom, mi a szerelem, értem a mélységét, a fontosságát, a szépségét, és a boldogságot vagy a szívfájdalmat, amit okozhat. – Fújt egyet, egy kis bosszús hangot adott ki. – Még csak a közelében sem jártam. Amikor rád nézek, ragyogást látok. Ismerem a tiszta boldogságot. Minden más elhalványul ehhez képest. A gondolattól, hogy egyetlen percig is nélküled kell élnem, belül szétszakadok. Épp amikor azt gondolom, hogy annyira szeretlek, amennyire csak lehetséges, te még egy kicsit jobban kinyitod a szíved, és a szerelmem kiterjed – növekszik – és ki akar tölteni benned minden ürességet.

– A tiéd – suttogta a lány. És ez volt az oka annak, hogy örökké szeretni tudta a férfit. Ez a pillanat nem a szerelmük végső kifejeződése volt, ez csak a kezdet volt. Amíg tovább ápolták azt, ami közöttük volt, addig a vonzalmuk fényesebben fog égni, magasabbra emeli őket, közelebb hozza őket egymáshoz. Növekszik.

– Szeretlek, Myrna.

Elvette a gyűrűt Trey tenyeréből. A lány lehúzta a pár órával azelőtt kapott eljegyzési gyűrűt, így fel tudta húzni a karikagyűrűt az ujjára.

– Ezzel a gyűrűvel feleségemmé fogadlak, és neked adom a szívemet. Örökké.

Az ajkához emelte a kezét, és megcsókolta a gyűrűt, amit most csúsztatott a helyére. A lánynak nem volt szüksége fizikai kötelékre. Nem kellett egy darab papír, ami törvényesen összeköti őket. Még a tanúk előtti szertartás sem kellett. Csak egy dologra volt szüksége – hogy tudja, ez a szövetség szent és örök –, és ez a szerelmes pillantás volt Brian jóképű arcán. Óvatosan visszahúzta az eljegyzési gyűrűt az ujjára – a jegygyűrűt közel tartva a szívéhez –, hogy a drága holmi nehogy kiessen a reszkető kezéből.

– Most pedig férjjé és feleséggé nyilvánítalak titeket – mondta Elvis békebíró. – Azt mondom, öö, megcsókolhatod a gyönyörű menyasszonyt.

Myrna Brian nyaka köré fonta a karjait, gyengéden találkozott az ajkuk, ami aztán gyorsan kielégíthetetlen szükséggé változott. Több volt ebben a csókban, mint kölcsönös élvezet. A szerelmük fizikai kimutatása volt. A lány engedte, hogy elragadják az érzelmek, nem tartott vissza semmit, tudva, hogy ez a férfi képtelen lenne szándékosan tönkretenni őt. Meg tudná tenni, de nem fogja. Teljesen megbízott benne. Ahogy az utolsó védelme is elomlott, eltűnődött, miért érez győzelmet a legyőzöttség helyett. Vesztett. Odaadta magát neki, és cserébe annyi mindent nyert.

Ó, istenem, annyira szerette ezt a férfit, örökké tudta volna csókolni.

A fiúk gratuláltak nekik. Sed megveregette Brian hátát. Eric éljenzett. Myrna tovább csókolta a férjét, amíg Brianen kívül mindenki panaszkodni kezdett. Még az Elvis hasonmás is próbálta őket sürgetni. A csók felemésztette, de nem a vágy miatt, bár a fizikai szikra még mindig erős és igaz volt közte és Brian között, hanem a szerelem miatt. Ez ellen küzdött? Mitől félt? Micsoda bolond volt? Közelebb húzta Briant, azt kívánta, bárcsak fel tudna oldódni a testében, és eggyé válhatna vele.

Amikor végre szétváltak, a férje szemébe nézett és tudta, hogy a férfi számít rá, hogy ő lesz a sziklája. A férfi élete nem volt könnyű. A stabilitás, amire vágyott? Ő lehetett az. Meg tudta tenni. És a férfi lehetett az, amit a nő olyan sokáig megtagadott magától.

 

Apetite for Seduction

6. fejezet




                        Fordította: Tony

 



Brian lenézett a feleségére – a feleségére! –, ahogy elterült az ágyon a turnébusz hálószobájában. Fehér ruhájának bő szoknyája csak hét centis sarkú cipőjét és az egyik bokáját engedte látni. A mutatóujja a fogai között és a csábító mosoly az ajkán mind azt mondta, hogy a tiéd vagyok. A francba, ő volt a legszebb dolog, amit valaha látott. Jobbat érdemelt, mint egy turnébuszon töltött nászéjszakát.

– Elmehetnénk egy szállodába – mondta. – Egy lakosztályba.

– Három óra múlva koncertetek lesz.

– És?

A nő kuncogott, amitől a golyói fájdalmasan összehúzódtak. – Ha egyszer elkezdünk valamit, kedves férjem, nem fogjuk abbahagyni. Ami biztos, hogy egy tizenötezer fős lázadást fog kirobbantani Las Vegas utcáin, ha lemaradsz a fellépésedről.

– Mi van, ha én most akarom elkezdeni, asszony? Szarok a következményekre.

– Gyere, feküdj mellém – mondta, és megpaskolta a matracot a formás csípője mellett.

A fenébe, az a ruha legalább olyan szexi volt, mint amilyen gyönyörű. Olyan, mintha kifejezetten neki készítették volna.

A férfi lerúgta a cipőjét, és felmászott mellé az ágyra. Myrna fürgén a hátára fektette, buja melleit a mellkasának nyomta, és megcsókolta.

Elhúzódott, és lenézett a szemeibe. A férfi felemelte a kezét, és a hüvelykujjával végigsimította az arcát. A lány mosolygott, aztán mellé kucorodott, a vállára hajtotta a fejét, kezét a hasára fektette.

– Hol fogunk élni? – kérdezte.

A gondolattól, hogy akár csak egy órára is el kell válniuk, a férfi mellkasa összeszorult. – A nyarat végigcsinálod velünk a turnén, ugye?

– Igen, de az már csak hat hét. Utána meddig lesztek még úton?

– Majdnem Hálaadásig.

A lány belemarkolt Brian ropogós ingébe. – Egy napot sem akarok nélküled élni, de még nem állok készen feladni a karrieremet.

– Azt nem is kérném tőled. Tudom, hogy szereted a munkádat.

– Egy részét – mondta, és a hangja bizonytalan volt. – Nem vagyok benne biztos, hogy a nem szokványos gondolkodásmódomat valaha is elfogadják majd a társaim.

– Mindig azon tűnődtem, miért specializálódtál az emberi szexualitásra.

A lány felnevetett. – Komolyan?

– Csak kíváncsi vagyok. – Tudta, hogy Myrna nem szeret beszélni róla. Nagyon óvatos volt az életének bizonyos részeivel kapcsolatban. Különösen a múltjával.

– Mert szeretem a szexet. Az érzést. Hogy milyen hatással van az emberekre. A csodálatos változatosságát. De ezt más biztos tudtad.

Ó, igen, határozottan tudta, hogy szereti a szexet, és minden variációját. Soha nem találkozott még ilyen nővel, aki ennyire értékelte a szexet, mint Myrna Evans. Öhm. Myrna Sinclair. Sinclair! A kezei a lány tarkójára csúsztak, és közelebb húzták a mellkasához. Alig tudta elhinni, hogy a felesége. Az övé.

– De ez többről szól, mint csak gyakorlati kísérletezésről. Szeretem tanulmányozni, hogyan hat az emberekre – fizikailag, érzelmileg, spirituálisan. Ez biológia. Pszichológia. Szociológia. Még nem mondtam neked, de egyszer gitárriffeket használtunk az egyik osztályommal, és a tanulóknak meg kellett vitatni, hogy a rockzene hogyan hat a szexuális életre.

– Tényleg?

– Igen. És tudod, hogy melyik riffek keltették a legerősebb érzéki válaszokat?

A férfi ráemelte a tekintetét.

– A tieid. A te játékod olyan, mint szex a húrokon.

Brian kuncogott. – Különösen, mióta te beléptél az életembe.

– Játszanod kellene valamikor az osztályomnak.

– Persze. Szeretném látni, hogy hol dolgozol.

– Valószínűleg önző dolog tőlem, de el tudod képzelni, hogy Kansas Cityben élj velem, amikor nem vagy turnén?

– Van ez az album…

A lány felemelte az ujját, hogy elhallgattassa. – És aztán elgondolkodok rajta, hogy ott hagyjam a teljes állásomat, hogy családot alapítsak. De tényleg szeretnék még egy évig dolgozni. Izgatott vagyok a groupie-projekt miatt, amin ezen a nyáron dolgoztam, de ideje változtatni. Amint befejezem ezt a projektet, szeretnék valami mást csinálni. – Közelebb bújt a férfi mellkasához. – Leginkább szeretnék egy babát veled.

Brian szava döbbenten elállt, a tekintete elhomályosult. Jól hallotta? Családot akar alapítani?

– Kivéve, ha te nem akarsz gyerekeket – mondta a lány, nyilvánvalóan félreértve a döbbent csendet, ami az ötletét követte. – Tudom, hogy jó apa lennél, Brian. Habár nehéz lenne gyereket nevelni, amikor annyit vagy úton, de amilyen gyakran lehet, ott lennél. Tudom, hogy sok dolgot kellene egyedül csinálnom, amikor nem vagy otthon, de már a gondolat is, hogy gyereket csinálok veled, és magamban hordom, boldoggá tesz. – Eltakarta a hasát a kezével, és félrebillentette a fejét, hogy felnézzen a férfira. – Brian?

Gyereket csinálni Myrnával? Igen, kérlek. Azonnal készen állt rá. Egy gyors mozdulattal fölé gurult, betakarta a testét az övével, és a gyönyörű arcát a kezébe vette.

– Annyira boldoggá teszel, Myrna. Alig várom, hogy családot alapítsunk. Kezdhetjük most rögtön?

Ragyogó mosoly öntötte el a lány arcát, de nem kezdte el azonnal lehúzni a tablettáit a vécén. – Várnunk kellene néhány hónapot a terhességgel. A legjobb az lenne, ha jövő májusban szülnék, amikor vége az iskolaévnek. Több értelme lenne.

A férfi kuncogott. – Az én logikus kis szexprofesszorom. – Megcsókolta. Őszintén szólva meg volt lepődve, hogy a lány ilyen könnyen meghozta a döntést. Olyan, mintha a szerelmi vallomás megváltoztatta volna az egész hozzáállását. Brian örült, hogy türelmes volt vele, és nem erőltette túl hamar vagy túl erősen, és nem üldözte el. Jó volt valami jó tenni, és jutalmat kapni érte. – Egy így tökéletes, bébi. Szerintem jó ötlet. És szerintem most rögtön gyakorolnom kell a gyerekcsinálást. Annyira szeretlek, hogy feláll a farkam.

Myrna felnevetett. – Édesem, nincs szükséged több gyakorlásra. Már most a csúcson vagy.

– Akkor itt az ideje a következő menetnek.

Semmi esetre sem hagyta, hogy a Sinners koncert végéig várassa. El kellett mélyítenie vele a kapcsolatát. El kellett vesznie benne. Csillapítani az ágyéka sajgását. Ez a nő megpróbálja megölni őt.

– Hé, Myrna – szólt Eric az ajtó elől. – Megvan… gyertek ki!

Brianre mosolygott. – Éhes vagyok – mondta. – És te?

– Remélem, úgy érted, hogy szexre éhes.

– Én mindig szexre éhes vagyok. Szerinted kit vettél el ma?

A férfi vigyorgott. – Téged. Téged vettelek el.

Amikor a kezei a lány meztelen vállának sima bőrén kezdtek barangolni, az kifordult alóla, kimászott az ágyból, és kirángatta a férfi teste alá szorult szoknyáját.

– Gyerünk – mondta. – A srácoknak meglepetésük van számodra.

– Ezért vagy még mindig a ruhádban? Arra vártál, hogy a fiúk valami hülyeséget csináljanak. – Kényszerítette magát, hogy kiszálljon az ágyból, a merevedése pokoli kényelmetlen volt a nadrágjában.

– Sokat dolgoztak azon, hogy ezt a meglepetést megszervezzék neked. Velünk akarnak ünnepelni.

– Kurvára ki fogom nyírni őket. Nem akarok velük ünnepelni. Én veled akarok ünnepelni.

– Hát, én velük fogok ünnepelni. Te itt maradhatsz egyedül, ha akarsz.

Átkozott nőszemély, pontosan tudta, hogyan vegye rá, hogy azt tegye, amit ő akar. A lány kinyitotta az ajtót, Brian pedig meglátta Ericet a folyosón, kezében egy díszes fehér tortával.

– Mit gondolsz? – kérdezte Eric Myrnától.

Brian csatlakozott hozzá az ajtóban. A négyzet alakú torta cukormázára egy rózsaszín ’57-es Ford Thunderbirdöt nyomtattak. Az autó csomagtartóján mázzal írt felirat: Frissen házasodott a zenekarral.

– Ó, nem – mondta Brian. – Ő csak velem házasodott össze.

– Ha hozzámész egy bandataghoz, mindig az egész bandához mész hozzá – mondta Sed, mély hangja egy kicsit mogorva.

– Imádom, srácok! Tökéletes – mondta Myrna. – Együnk belőle.

Eric páváskodva letette a tortát az étkezőasztal közepére. – Mondta, hogy imádni fogja – mondta Jace-nek, aki bokszban ült, és úgy nézett ki, mint aki mindjárt kiugrik a bőréből. A fickónak nagy szüksége volt rá, hogy végre megfektessék.

– Hol van Trey? – kérdezte Myrna.

– Alszik.

– Alszik? – Myrna elhúzta a priccse függönyét. Trey magzatpózba gömbölyödött a párnáján. Myrna lehajolt, és eltűrte a frufruját az arcából. A fiú meg sem moccant. – Aggódom érte. Mennyi ideig volt eszméletlen múlt éjjel?

– Talán néhány percet. – Hogy jobban rálásson Treyre, Sed közelebb hajolt Myrnához.

Brian megfeszült. Kételkedett benne, hogy valaha is túlteszi magát az ellenszenvén, hogy Sed a nője közelében legyen. Bízott Myrnában, de a nők valamiért Sed egyetlen pillantásától elvesztették a bugyijukat. És Brian tényként tudta, hogy pillanatnyilag Myrna nem viselt bugyit. Egyel kevesebb védelmi vonal Sed, a Baszkinátorral szemben.

– Nem vihetnénk be a kórházba? – mondta Sed, megfeszítve hatalmas bicepszét.

Brian elégedetten látta, hogy Myrnára nem volt hatással a lenyűgöző látvány.

– Szerintem le tudom fogni, amíg odaérünk vele.

Trey szemei felpattantak, és undorodó pillantást vetett Sedre. – Hallottam. Már megmondtam, hogy nem megyek kórházba. Csak egy kicsit fáradt vagyok. Ez olyan nagy dolog? – Felült a priccsen, és azonnal falfehér lett.

– Trey… - szólt Brian.

– Ne kezd te is!

Amikor Trey felállt, egy kicsit támolygott. Brian átkarolta, szabad kezét végighúzta Trey tarkóján, ahol az a túlbuzgó seggfej kidobó az előző este egy ütővel koponyán vágta.

– A duzzanat kicsit lejjebb ment tegnap este óta – mondta Brian. – De még mindig van puklid.

– Látod, jól vagyok.

– Trey, szerintem meg kellene nézetned. – Brian a legjobb barátja szemébe nézett, hogy egyezzen bele.

Trey egy hosszú pillanat után lesütötte a szemét. – Jól vagyok. – Elhajolt Brian mellett, és hirtelen felébredt, amikor kiszúrta, mit tett Eric az asztalra. – Az egy torta?

– Epres töltelékkel – mondta Eric. – Nem volt cseresznyés.

Trey arca felragyogott. – Cseresznyéset kértél? Nekem?

– Myrna mondta – válaszolt Eric.

Trey a karjában vonta Myrnát. – Hé, bébi, hol voltál eddigi életemben?

Amikor hátradöntötte, majd visszahúzta a lányt, az felnevetett.

– Lássuk csak – mondta. – BFE, Missouri.

– Bárcsak tudnám, az hol van. – Trey magához szorította, és előre-hátra hintázott vele.

– Egy szójaföld és egy elletőház között.

– Mi a fene az az elletőház?

– Ahol a kismalacok születnek.

Trey huncut képet vágott. Olyat, amivel általában bármit elért, amit akart. – Cukin hangzik.

– De rossz szaga van. – Myrna közelebb bújt Treyhez. – De nekem jó szagod van. Új arcszesz?

– Valami rajongó küldte. Ha tetszik, odaadom Briannek.

A látvány, ahogy Trey és Myrna megérintik és incselkednek egymással, a legkevésbé sem tette Briant féltékennyé. Az igazat megvallva, még be is indította nem is kicsit. Eltűnődött, hogy Myrna benne lenne-e egy újabb édeshármasban. Tudta, hogy Trey benne lenne.

– Felvágjuk a tortát? – kérdezte Eric.

– A hagyomány szerint a menyasszony és a vőlegény vágják az első szeletet, és megetetik egymást – mondta Jace.

Myrna elengedte Treyt, és vigyorogva Brianhez fordult. – Igen, tényleg ezt csinálják. Megetetik egymást. – Gonoszul felnevetett.

Brian felemelte a szemöldökét. Arra készül, hogy az orrára keni? – Ne is gondolj rá, Myrna.

– Mire?

– Hogy belemártod a mellbimbódat a mázba. Nem leszek képes levenni róluk a nyelvemet.

A lány szája tátva maradt.

Nem kétséges, hogy Eric elképzelte, hogy nézne ki a melleit borító mázzal, mert elfordult, és többször beleverte a fejét a boksz mögötti vékony falba.

Sed kihúzott egy fiókot, és Myrna kezébe nyomott egy kést. A lány kézen fogta Briant, és a torta felé húzta. A kezüket összefogva, belenyomták a kést a tortába, és levágtak egy szeletet maguknak. Brian kezébe vette a szeletet, és adott Myrnának egy harapást. Aztán a lány tette ugyanezt. Bármennyire is szeretett játszani vele, örült, hogy a lány megengedte neki ezt a gyengéd romantikus pillanatot. Eléggé rá volt kattanva az ilyesmire. Lenyelt egy falat sütit, és megcsókolta a lányt, ajkainak édes íze újra feltüzelte. Miután a máz utolsó morzsáját is lecsókolta ínycsiklandó ajkáról, elhúzódott.

– Szeretlek – mondta a lány, aztán felvillantotta a legördögibb vigyorát. – De tartogasd a nyelvtechnikádat a mellbimbóimnak. – Játékosan rácsapott a fenekére, aztán újra felemelte a kést, és a srácokra mutatott. – Ki lesz a következő?

– Hogy érted? – kérdezte Eric.

– Hát, hozzámentem a bandához. Ez nem azt jelenti, hogy mindnyájatokkal kell tortát ennem?

Brian vigyorgott, örült, hogy a felesége ilyen jól kijön a bandatagokkal. Sok banda azért hullott szét, mert a házastárs nem értette a bandatagok közötti kapcsolatot. Myrna értette. A fiúk pedig imádták. Nem is kérhetett volna jobb helyzetet. Talán csak azt, hogy Myrna egyezzen bele, hogy korlátlanul velük lesz a turnén. De ezt még nem kérte tőle. A munkája fontos volt neki, és ezért a férfinek is. De ha hirtelen felvetné az ötletet, hogy otthagyja a munkáját, nem tiltakozna. Még legalább hat hetük van így is. Úgy tervezte, hogy minden pillanatot a karjaiban tölt. A világ kénytelen lesz nélküle boldogulni.

– Én jövök! – Eric hosszú ujjait Myrna keze köré fonta, és segített neki vágni egy szeletet.

A lány felemelte a szeletet, és Eric orrához érintette, egy fehér-rózsaszín pöttyöt hagyva a hegyén. Amikor megetette a férfit, Brian szinte látta, hogy Eric elolvad.

– Én is kapok csókot? – kérdezte Eric. Myrna felé hajolt csücsörítve, de Brian az arcába csapott.

– Azok az ajkak az enyéim, Sticks! – mondta.

– A francba! – mondta Eric, de ő is vigyorgott.

– Te is szeretnél, Jace? – kérdezte Myrna.

– Én nem…

A lány megragadta Jace karját, és kihúzta a fülkéből. Mélyen elvörösödve Jace segített Myrnának belenyomni a kést a tortába. amikor a szájához emelte a szeletet, Myrna elmosolyodott. A fiú pedig a padlót bámulta.

– Nem is volt olyan rossz, igaz? – kérdezte Myrna. – Ha továbbra is ilyen cukin nézel, táncolnod is kell velem.

A fiú ráemelte a tekintetét, és nem nézett félre. Az a tény, hogy Myrna válaszul elpirult, nem kerülte el Brian figyelmét. Jace olyan ritkán nézett az ember szemébe, hogy amikor mégis megtette, az zavarba ejtő volt.

– Nem hiszem, hogy az jó ötlet – mondta. – Ma egy kicsit… fel vagyok húzva.

Eric hátba csapta. – Úgy érti, hogy kanos.

– Ez annál bonyolultabb – mondta Jace.

– Majd én táncolok veled, Myrna – szólt Eric. A nappaliban levő hangrendszer felé vette az irányt.

Jace bocsánatkérőn Myrnára mosolygott, és eltűnt a fürdőszobában.

 


1 megjegyzés: