7. - 8. Fejezet

 

Sweet Love of Mine

7. fejezet

                    Fordította: Hannah

 

Eric hirtelen összerezzent, amikor hátulról erőteljesen megölelték. Megfordította fejét, és ott találta Jace-t – csupa farmer és bőr és keményfiú és talán néhány könnycsepp – arcát, Eric hátába temetve. Eric vigyorgott, és megveregette a derekán szorosan összekulcsolt kezeket.

– Ugyan már,Háromlábú– mondta Eric –, megvolt az esélyed nálam, és beérted Aggie-vel.

Eric észrevette Rebekah döbbent arckifejezését, és rákacsintott. A feszültség azonnal elillant a testéből és elmosolyodott, félrebillentette fejét, hogy megnézze a férfit Eric mögött.

– Baszódj meg– mondta Jace, szavait Eric háta tompította el. A Heimlich-manőver valamilyen furcsa variációjával próbálkozott. – Csak… Baszódj meg.

Egy pillanat elteltével, Jace mély levegőt vett, elhúzódott, és megelégedett azzal, hogy Eric hátát akkora erővel veregette meg, amely csontot is törhet.

– Igen, kedvelsz engem – mondta Eric kuncogva. – Megértem. Ne próbálj megtörni. Aggie, kontrolláld az alávetettedet!

– Akkora barom vagy – mondta Jace.

Nos, mit várt Jace. Ha nem csinál viccet a rá nem jellemző érzelmi megnyilvánulásból, akkor sajátos, rá nem jellemző érzelmi megnyilvánulást kell produkáljon.

Jace Eric nyaka köré fonta mindkét kezét, és úgy tett, mintha megfojtaná. És mivel Eric nem hagyja ki a tréfát, oldalra hajtotta fejét, és kinyújtotta a nyelvét, mintha valódi kínban lett volna.

Rebekah anyja megpróbált közbelépni– feltehetően, hogy megmentse az életét –, de Rebekah megfogta a karját, és a fejét rázta. Ez a mozdulat láttán Eric még jobban beleszeretett. A nő úgy megértette, hogy az teljesen elképesztő volt. Arra gondolt, a legtöbb nő mérges lenne, ha az első pillanatukban, amint férj és feleségként állnak egymás mellett, félbeszakítja egy rakás, éretlen pasis egymásra találás szarság, de nem az ő Rebekah-ja.

Mivel nem úgy tűnt, hogy valaha is végig mennek a templomban a sorok között, a nézők felálltak, hogy megöleljék őket és gratuláljanak.

Eric fél szemmel a menyasszonyát nézte, aki megpuszilta a kezét, majd elengedte, hogy megölelhesse a családját. Akik most már az ő családja is, gondolta mosolyogva. Aggie felállt, hogy segítsen Jace-nek ismét kontrollálni az elszabadult érzelmeit. Megcsípte a seggét, Jace pedig azonnal elengedte Eric nyakát. Eric vigyorgott magában. Nem, nyilvánvaló, hogy egyáltalán nincs hatalma Jace felett.

Sed kihasználta az alkalmat, és szokásos módon tarkón vágta Ericet, mielőtt egy Nelson-fogással elkapta a karját, hogy Trey megáldhassa Eric orrát a ragadós cseresznyés nyalókával.

– Maradj nyugton – mondta Trey, követve nyalókájával Eric fejmozdulatait.

Brian előjött a kórusból, ahol a gitárján játszott, és védelmezőn karolta át terhes felesége vállát, mielőtt közelebb ment Erichez.

– Bölcsességek egy házas embertől a másiknak – mondta Brian egyik oldalról a másikra mozgatva a fejét, ahogy megpróbálta elkapni Eric tekintetét. Egy bosszantó pillanat után, elengedte a feleségét, és hátulról megölelte Treyt, leszorítva így a karjait és a nyalókáját. Trey azonnal mozdulatlanná vált.

– Srácok, ez most komoly? – mondta Brian. – Ez az ember most nősült, mutassatok egy kis tiszteletet.

– Igen – mondta Eric –, ahogy Brian mondja.

Sed elengedte Eric fájó karjait.

– Majd zaklathatjátok, miután végeztem vele – tette hozzá Brian.

– Én meg azt hittem, az én oldalamon állsz.

– Úgy van. Segíteni fogok. Szóval jól figyelj!

Eric bólintott, mivel ritkán fordult elő, hogy a banda tagjai ilyen komolyan beszéltek hozzá.

– Csak néhány szót kell megjegyezned, hogy boldoggá tedd a feleséged – mondta Brian, szabadon engedve Treyt, hogy magához húzhassa Myrnát.

– Szeretlek? – kérdezte Eric.

– Nem. Ezt a módszert minden idióta megpróbálhatja. A következő szavakat: mindig igaza van. Ha ezt észben tartod, az életed simán fog menni.

– De mi van, ha nincs igaza?

Brian Eric arcába nyomta egyik ujját.

– Nem haver. Figyelj rám, és jegyezd meg: az asszonynak mindig igaza van.

– Az asszonynak mindig igaza van – ismételte Eric szófogadóan.

Myrna felnevetett.

– De ha kissé fel akarjátok pezsdíteni a dolgokat, vádold hamisan azzal, hogy tévedett.

Brian megeregette Eric mellkasát a tenyerével.

– Csak a forró, mérges békülős szex után mindenképpen ismerd be, hogy neki mindig igaza van.

– Vettem – válaszolta Eric.

– Brian? – szólalt meg Jessica, kezét rátéve Brian karjára.

Brian felé fordult.

– Igen?

– Megtennéd, hogy megejted ezt a kis beszélgetést Seddel is? – kérdezte.

– Persze. Mikor is van a lagzitok?

– Ne várj míg összeházasodunk. Ezt most kell megtanulnia!

Mindenki nevetett, még Blake-ék is, akik egy tartós ölelésbe tömörültek Dave és kerekesszéke körül. Eric észrevette, hogy Isaac, Rebekah barátja az egyetlen, aki még mindig ott ül a templom padjában. Valószínűleg nehezére esett látni, ahogy Rebekah feleségül megy valaki máshoz, és még nehezebb lehetett, hogy Trey, akiről még mindig álmodozott, teljesen figyelmen kívül hagyta. Szegény srác. Eric különvált a rajongói csoportjától, és csatlakozott Isaachez a padon. Isaac felnézett, barna szemei tele meglepetéssel.

– Miért ülsz itt egyedül? – kérdezte Eric.

– Csak itt akartam lenni Rebekah mellett. Nem akarok betolakodni a boldogságába.

– Viszont ő valószínűleg azt szeretné – mondta Eric. – Én személy szerint, nem tudom, miért kedvel téged annyira. Kissé gyökér vagy.

Isaac döbbenten nézet rá.

Eric vigyorgott.

– Vicceltem – mondta. – Néha szoktam. – És néha, viccek mögé bújt, hogy szabadon elmondhassa a véleményét, de ezt Isaacnak nem kellett tudnia.

– Ó.

– De annak ellenére, hogy egy gyökér vagy és megbántottad Rebekah-t, megbocsájtott neked. Én nem értem. Én kivágtalak volna az életemből, és eltemettelek volna a kertbe.

Igazából, valamilyen szinten megértette. Volt egy barátja, aki folyamatosan megbántotta, de mégsem tudta azt az embert kizárni az életéből. De Isaackel ellentétben, Jonban még annyi tisztesség sem volt, hogy eljöjjön az esküvőre. Legalább Isaacet érdekelte annyira, hogy kurvára megjelenjen. Jon javára még ennyi sem szólt.

– A megbocsátása több, mint amit érdemlek – mondta Isaac.

– Szóval nem gondolod, hogy el kellene mondanod neki, hogy örülsz neki, még akkor is, ha hazugság? Tudom, hogy szeretné ezt hallani tőled.

Eric Rebekah felé pillantott, és észrevette, hogy figyeli őket. Eric rámosolygott, Rebekah mosolya azonban kissé habozó volt. Valószínűleg azt hitte, Eric gonoszkodik Isaackel. És igen, ez volt az első ösztöne. Az az ember összetörte Rebekah szívét, És Eric nem nézte jó szemmel, ha valaki bántja őt. Azt sem díjazta, hogy Isaac megpróbálta őket szétszakítani. De a végén Eric megkapta a lányt és Isaac elveszítette. Eric úgy gondolta, ez elég büntetés a szépfiúnak. Úgy tűnt jó, a szíve az egész zavartság alatt.

– Nem tudom, mit mondjak neki – mondta Isaac. – Az elmúlt hét magavolt a pokol számomra.

– Kezdheted azzal, hogy nem magadra fókuszálsz – válaszolta Eric, és felállt. – Talán megkérdezheted, hogy ment ma reggel a rákszűrése.

– Az ma volt? – Isaac arca elfehéredett. – Jól van?

– Szerinted, úgy néz ki? – kérdezte Eric.

Mindketten az említett nőre néztek, aki a hatalmas eljegyzési gyűrűjét és az olcsó karikagyűrűjét mutogatta az őt körülvevő hölgyeknek.

– Csak úgy ragyog – mondta Isaac. – Amikor velem volt, soha nem nézett ki így.

Mintha megérezte volna, hogy Eric ránéz, Rebekah felemelte a fejét, és a rajongók kis tömege fölött találkozott a tekintetük. Rebekah szélesen elmosolyodott, és Eric mellkasa hatalmas büszkeséggel telt meg. Senki sem tette olyan boldoggá, mint ő. Még Dr. Tökéletes sem. Na, ez már olyasmi, amiért lehetett ujjongani. Mielőtt még felkapta volna, hogy kicibálja a templomból, hogy ünnepeljenek, Isaac céltudatosan odament hozzá, megfogta a kezét, és félrehúzta a szószék mögé, hogy négyszemközt beszélgessenek. Eric egyáltalán nem volt féltékeny. Megbízott Rebekah-ban. A lehetetlenül-jóképű-orvosban nem igazán bízott.

Sweet Love of Mine

8. fejezet

                         Fordította: Octavia

 

Rebekah csak bámulta azt a férfit, akit gyerekkora óta a legjobb barátjának gondolt. Úgy érezte, szinte már nem is ismeri őt. Talán soha nem is ismerte igazán. Mindig úgy gondolt rá, mint aki minden szempontból tökéletes. Mindenki a környezetében piedesztálra emelte, és egész életében ott is tartotta. Annak ellenére, hogy most az egója kapott néhány pofont, mint mindenki más földi halandó az életben, mégsem tartotta kevesebbre. Sőt, most, hogy tökéletlennek láthatta, még jobban kedvelte.

Isaac karba fonta a kezeit, mélyen a szemébe nézett, és így szólt:

– A férjed azt kérte, ma ne beszéljek magamról. Azt mondta, rád kellene koncentrálnom. Úgyhogy tessék. – Mély levegőt vett. – Örülök neked, Rebekah. Azt hiszem, megtaláltad a párodat.

– Nem bánom, ha magadról beszélsz. Tudom, hogy nehéz időszakon mész keresztül. Beszéltél az apáddal a parti óta?

A fiú megrázta a fejét.

– Majd meggondolja magát – mondta a lány. – Biztos vagyok benne, hogy nem te vagy az első meleg férfi a történelemben, aki színt vallott az apja és több száz bámészkodó előtt a meglepetésszerű ál-eljegyzési buliján.

Isaac kuncogott. A hang meleg és szívből jövő volt.

– Szeretnék megismerni másokat is, akik átélték ugyanezt. Talán ők meg tudnák mondani, mit kezdjek az életem hátralévő részében. A tervem, hogy átveszem apám praxisát, amikor nyugdíjba megy, teljesen meghiúsulni látszik.

–  Nos, én pontosan tudom, mit kellene tenned. Hagyd abba az önsajnálatot, és keress egy új álmot – mondta a lány. – Tudod, hányszor hiúsultak meg a terveim? Hányszor kellett beismernem, vereséget szenvedtem? Hányszor kellett újra összekaparnom magam a padlóról?

Isaac, aki mindig is a logika embere volt, a lány homlokára irányította a tekintetét, miközben fejben számolgatott.

– Ööö, hatszor? – kérdezte.

A nő kuncogott.

– Valami olyasmi. Én már elvesztettem a fonalat.

– Hogy csinálod, Rebekah? Biztos vagyok benne, hogy voltak olyan pillanatok, amikor legszívesebben feladtad volna, és elbújtál volna a világ elől.

A lány felvonta a szemöldökét.

– Tényleg így gondolod?

A férfi tökéletes alsó ajkát rágcsálta a tökéletes fehér fogaival, még gondolkozott.

– Tudhattam volna, hogy sosem éreztél így.

– Dehogynem. Mindig így érzek. Ma reggel tényleg így éreztem – mondta.

– A szűrővizsgálaton?

A lány bólintott, és a szemei megteltek könnyel, ahogy a hirtelen feltörő érzelmek eluralkodtak rajta.

A férfi arca elkomorodott.

– Találtak valamit, ugye?

Megragadta a lányt mindkét vállánál fogva, és megrázta.

– Ezért mentél férjhez olyan gyorsan. Ezért hívtál most engem ide. Mennyire rossz a helyzet?

– Először is, nem én hívtalak ide, hanem Eric. – Átkukucskált Isaac válla felett, és látta, hogy Eric mosolyogva nevetgél a barátaival, miközben a fél szemét le sem vette a lányról.

– Ma reggel azt hitték, találtak valamit a medencémben. Egy foltot, ami talán rák.

– Ó, Istenem, Reb, miért nem hívtál azonnal?

– Mert téves riasztás volt. Látod, mit művelsz most is itt?

Isaac megrázta a fejét.

– Nagyon jó vagy abban, hogy másokat összeszedj, amikor magukba roskadva a földön fekszenek. De amikor te vagy az, akit összetörtek, nem tudod a módját, hogy segíts magadon. Hogy van ez?

A fiú kissé megrázta a fejét, ami a lágy barna fürtjeit táncra perdítette. a feje tetején.

– Nem tudom. Talán, mert könnyebb kívülről elemezni egy helyzetet.

– Akkor vond ki magad a helyzetedből. Lépj ki az életedből, és szemléld kívülről. Figyelj befelé. Mi is az, amit valójában akarsz.

– Trey – mondta habozás nélkül.

– És ha azt mondom, hogy ő soha nem fog szeretni téged?

Isaac lesütötte a szemét.

– Ezt már tudom.

– Akkor mit akarsz még?

– Azt hittem, azt akarom, ami apámnak van: egy sikeres praxist, rengeteg pénzt. Egy nagy házat, sok kollégát, akik úgy tesznek, mintha a barátaim lennének. Egy feleséget és gyerekeket. És hogy én is olyan brutálisan jól golfozzak. De…

A nő bátorítóan megszorította a férfi kezét, mert már tudta, hogy Isaac egyáltalán nem hasonlít az apjára. Soha nem volt olyan, és soha nem is lesz. És ő soha nem fogja megtalálni boldogságot, amíg az apja álmait kergeti. Felnézett és tekintetük találkozott.

– De? – kérdezte a nő.

– Amikor Afrikában voltam, úgy éreztem, hogy valóban változást hozok mások életében. Minden reggel céltudatosan és összeszedetten ébredtem Nem is tudom. Egyszerűen úgy éreztem... ...Ez a helyes. Mintha mindig is ez lett volna a dolgom. A hivatásom. Van ennek valami értelme?

A lány buzgón bólintott.

– Én is pontosan ezt érzem, amikor a Sinners zenéjét keverem. Még soha nem éreztem így semmi mással kapcsolatban. Ezért buktam bele mindenbe, amivel korábban próbálkoztam. Nem találtam meg a valódi célomat. Meg kell találnod neked is a saját életcélodat, Isaac. Ha Afrikában kell kezelned olyan betegeket, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy fizessenek az ellátásért mással, mint a hálájuk, akkor menj vissza. Semmi nem tart vissza.

Treyre pillantott, aki nevetve nézett Jace-re, miközben az megpróbálta eltávolítani a lapockái közül a kabátjához tapadt porszívócsövet. Jace megpördült az egyik, majd a másik irányba, a hátát csapkodta és a vállát, miközben a cső éppen csak elérhetetlen maradt.

De Isaac még csak nem is nézett Jace-re. Csak Treyt nézte. Trey úgy tűnt, mintha Isaac létezéséről sem tudna.

Isaac felsóhajtott, és a szőnyegre eresztette a tekintetét.

– Bárcsak tévednél – mondta –, de nem így van. Treynek nem kell túltennie magát rajtam. Soha nem is érdekeltem igazán. Csak szexet akart, és én megadtam neki azt. Túlságosan is készségesen.

– Tudom, milyen ez – mondta Rebekah nevetve.

Isaac feje felkapta a fejét.

– Te is lefeküdtél vele?

– Á, majdnem – mondta Rebekah. – Szóval mit fogsz csinálni, Isaac? Szükséged van egy seggberúgásra? – Felrúgta a menyasszonyi ruhája szegélyét. – Tőlem megkaphatod!

Isaac egy pillanatig a semmibe bámult, majd enyhén elmosolyodott.

Kicsit bólintott. Megrázta a fejét. Kifújta a levegőt.

– Isaac! – Rebekah felkiáltott, és megrázta a férfit.

– Mi van?

A férfi szeme találkozott az övével, és a lány még mindig látta benne a bizonytalanságot.

– Jól van, na – mondta a férfi.

– Még meggondolom, visszamegyek-e a betegeimhez. Nekik... sokkal nagyobb szükségük van rám, mint itt bárkinek.

A lány a karjába zárta, és barátságosan megszorította.

– Ne gondolkodj, Isaac. Cselekedj!

– De talán az apám…

– Ne aggódj amiatt, hogy mit gondol rólad az apád – mondta a nő. A Jóisten tudja, hogy az anyám mindent utál az életemmel kapcsolatban, de nekem úgy kell élnem, ahogy én akarok. Azt kell csinálnom, ami engem boldoggá tesz, nem pedig azt, ami az ő elvárásainak megfelel.

Megsimogatta a férfi mellkasát.

– Olyan életet kell élned, ami téged boldoggá tesz. Baszd meg, Isaac. Bassza meg.

Isaac kuncogott, az arca kissé kipirult.

– Igazad van. Bassza meg. Baszd meg, apa. Ha nem szeretsz azért, aki vagyok, akkor nincs szükségem a te jóváhagyásodra.

– Így van. Jobban érzed magad?

Elmosolyodott azzal a tökéletes mosolyával, és a tökéletesen manikűrözött kezével végigsimította tökéletesen beállított világosbarna fürtjeit.

– Igen, tulajdonképpen. Igen.

– Jó, mert most tényleg arra van szükségem, hogy a férjemmel legyek. Remélem, nagyon remélem, megérted.

– Már így is túl sok idődet raboltam el.

– Még mindig a legjobb barátom vagy, Isaac. Ezen semmi sem fog változtatni. Ha szükséged van rám, beszélgetni, megölelni, vagy vásárolni akarsz menni, én itt vagyok neked. Csak nem a nászéjszakámon, oké?

Nevetett.

– Hiányozni fogsz – mondta, és úgy ölelte meg, hogy minden levegőt kipréselt a tüdejéből. – Amíg én Afrikában végzem a dolgomat.

Rebekah visszaölelte a férfit, remélve, hogy Isaac a végén ugyanolyan boldog lesz, mint ő. Mégis valahogy kételkedett benne, hogy ez lehetséges.

Boldogságának mértéke már-már bűntudatkeltő volt.